GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPSZAK AGRÁR ALAPDIPLOMA- BSC SZINT 1. A felsőoktatási intézmény neve, címe: Kecskeméti Főiskola 6000. Kecskemét, Ceglédi út 2. 2. A képzésért felelős kar megnevezése: Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar 3. Az alapszak megnevezése: Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSC 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: 5. A képzési idő: a félévek száma: nappali és levelező tagozaton 6 oktatási félév + l gyakorlati félév, az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180 . az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: A szakmai gyakorlat bemutató-, munkáltatói- és üzemlátogatási jellegű. 6. A szak felelős oktatóaja: Prof. Dr. Ferencz Árpád főiskolai tanár A KÉPZÉSI KAPACITÁS BEMUTATÁSA 1. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, amely gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fontos. Hazánk az Európai Megállapodás aláírásával kinyilvánította, hogy mindent megtesz a közösségi joganyag átvétele és alkalmazása érdekében. A regionális politikával és vidékfejlesztéssel foglalkozó joganyag alkalmazásának alapvető feltétele az erre képes szakemberek tömeges képzése. A mezőgazdaságban működő egyéni vállalkozások és a foglalkoztatottak aránya a Dél- Alföldön a legmagasabb, A munkanélküliségi ráta a Dél- Alföldi Régióban 6,5 %, Bács- Kiskun megyében a 20- 29 éves korosztálynál kedvezőbb a helyzet. A régióban a diplomások aránya növekvő tendenciát mutat ugyan, de jelentősen elmarad a nagy egyetemi centrumokban tapasztalható arányoktól. Jelentős tartalékok rejlenek a régió felsőoktatásában résztvevők létszámának növelésére, ha az oktatás eddigi képzési palettáját bővítjük a gazdasági és vidékfejlesztési szak indításával. A régióban az elmúlt években a gazdasági ágak egyre szélesebb köre tart igényt a főiskolai végzettségűek foglalkoztatására. Főbb elhelyezkedési területük a mezőgazdaság, feldolgozóipar, közigazgatás, kereskedelem, szociális ellátás. A régióban működő gazdasági szervezetek viszonylag stabilak, így számítani lehet arra, hogy a jövőben még inkább igényt tartanak a speciális tusással rendelkező, magasabb szakmai képesítésű diplomával rendelkezők foglalkoztatására. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki képzésünk egyik célkitűzése az integrált növénytermesztési, korszerű állattenyésztési és a homokos területeken folytatott kertészeti gazdálkodás ismeretek átadása. Ezáltal világosan megkülönböztethető a Kecskeméti Főiskolán folytatott gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök oktatás a más intézményekben folytatott hasonló képzéstől. A Kecskeméti Főiskolán végzett főiskolai szintű gyakorlatias képzésben részesülő agrármérnökök iránt az országosnál is nagyobb igényre lehet számítani. Ennek oka, hogy a régió területének túlnyomó része az érzékeny környezeti meghatározottságú kategóriába esik. A Dél-Alföldi Régió természeti viszonyai igénylik a megújuló természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, amelyhez speciálisan képzett szakemberek alkalmazása szükséges. A Kecskeméti Főiskoláról kikerülő korszerű ismeretekkel rendelkező gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökök foglalkoztatása a Dél-Alföldi Régióban találkozik azzal az igénnyel, amelyet az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) felülvizsgálata és a hozzá kapcsolódó Dél-Alföldi Regionális Területfejlesztési Koncepció végrehajtása támaszt. A 2007-2013 közötti tervezési időszakhoz kapcsolódó fejlesztési koncepciókban (pl. Európa Terv; OTK, Dél-Alföldi Regionális Operatív Program) kiemelt szerepet fog kapni a versenyképesség fokozása, a környezeti, természeti értékek megóvása, fennmaradásuk biztosítása. A Dél-Alföldi Régió szempontjából meghatározó jelentősége van azoknak a kitörési pontoknak, amelyek az agrárgazdaság versenyképességének fokozásával, valamint az élelmiszergazdaság fejlesztésével kapcsolatosak. Az Európai Unió kiemelten támogatja az élelmiszerbiztonság, az egészséges élelmiszerek előállítása kutatási témákat. A Kertészeti Főiskolai Kar oktatásában is ezek a területek elsőbbséget élveznek. A jövőben várható munkaerő-piaci igényekhez igazítva a magyar agrár-felsőoktatás képzési struktúráját folyamatosan korszerűsíteni kell. Várhatóan a következő kihívásoknak kell megfelelni: A korábban meghatározó jellegű, állami és szövetkezeti tulajdonra alapozott, nagyüzemi agrár- és kertészeti termelés helyett a jövőben a családi gazdaságok, agrár és kertészeti kis- és középvállalkozások, az integrációkkal megerősödő TÉSZ-ek, az EU agrárgazdálkodóihoz hasonlóan, az alap egyetemi (BSC) végzettségű szakemberek képzését kívánja meg. A magyar kertészet versenyképességének növelése a TÉSZ-ek integrációkkal való megerősítése teszi szükségessé. Rövidesen fokozottan előtérbe kerül az egészséges életmód, az emberi egészségre ártalmatlan élelmiszer termelés követelménye. Felértékelődik a helyben történő munkavégzés, a nyers- és késztermékek szállítási pályáinak lerövidülése, a biotermékek termelése, amely igényli a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és kertészeti termelésben, elosztásban (logisztikai rendszerében) EU ismeretekkel is rendelkező, jogi és szabályozási rendszerében jártas gazdasági agrármérnökök közreműködését. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök képzéshez az intézményben a személyi- és tárgyi feltételek biztosítottak. 2. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSC) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki BSC alapszakra az okleveles Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki MSC mesterképzés épül. A mesterképzés várhatóan először a BSC szintű képzést / is indítani kívánó egyetemeken fog megvalósulni, karunk a Budapesti Corvinus Egyetem, a SZIE Gazdaság és Társadalomtudományi Karán és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karával kíván együttműködni (a Befogadónyilatkozatokat a Mellékletben csatoltuk). A BSC gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki és az okleveles MSC Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakalapítási kérelem teljes egészében az egymásra épülés lehetőségének igényével készült el. A végzett hallgatók KÖZGAZDÁSZ DIPLOM-át is megszerezhetik több Közgazdaságtudományi Karon. A Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán jelenleg csak a kertészmérnök szak van, amelyen jelentősen lecsökkent a felvehető hallgatók száma. A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak indítása összhangban van a megváltozott igényekkel és lehetővé tenné a belső munkaerő jobb kihasználását, a karon a hallgatói létszám növelését. A képzésért a Kertészeti Főiskolai Kar lesz felelős, amely a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karral és a Tanítóképző Főiskolai Karral közösen biztosítja a megfelelő technikai, műszaki és humán ismereti hátteret. A szakon folyó oktatást az Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék koordinálja. AZ ALAPKÉPZÉSI SZAK TANTERVE ÉS A TANTÁRGYI PROGRAMOK LEÍRÁSA l. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra- és vizsgaterv 1.1. Képzési cél A szak célja olyan agrármérnökök képzése, akik a készség szintjén ökonómiai, menedzsment, regionális és térségi ismeretekkel rendelkeznek. Ezek birtokában képesek legyenek üzemi felületű termelési folyamatok irányítására, szervezésére, szakigazgatási-és szaktanácsadói feladatok elvégzésére. Speciális ismereteikkel alkalmasak legyenek a vidékfejlesztés EU normák értelmezésére, programok tervezésére és megoldására. Kellő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek a termékek forgalmazása, feldolgozása, tárolása és minőségbiztosítása területeken. A megszerzett ismeretek birtokában alkalmasak legyenek az MSC képzésben, illetve szakirányú továbbképzésekben tanulmányaik folytatására. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSC hálótervét Isd. következő csatolt oldalakon 1.2. A végzettség szintje: BSC diploma 1.3 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Gazdasági és vidékfejlesztési 1.4 A képzési idő, megszerzendő kreditek:
1.5. A képzés főbb területei és azok arányai:
1.6. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei:
A záróvizsga a szakdolgozat nyilvános megvédéséből és a képesítési követelményeknek megfelelően összeállított tételek számonkéréséből áll. A záróvizsga minősítése a védés- és a vizsgaátlag érdemjegyeinek számtani átlaga. A záróvizsga tárgyai a 77/2002 (IV.13.) sz. kormányrendelet alapján 15-25 kreditpont értékű tárgyakból tevődnek össze. 1.7. A diploma minősítése Az oklevélbe kerülő minősítés kiszámításának módja: a záróvizsga minősítésekor figyelembe vett jegyek számtani átlaga. Az egyes tárgyak oktatásában Bácsalmásról és vonzáskörzetéből diplomás szakemberek széles körét kívánjuk bevonni! A kihelyezett kertészmérnök képzésünkből kimaradt hallgatóknak e szakon a sikeres vizsgáikat elismerjük. A Gazdasági és Vidékfejlesztési szakon az egyes tárgyakat más oktatók tanítják, mint a kertészmérnök szakon. A számonkérés "hallgatóbarát" módon történik. |
        
 Kistérségi Akcióterv Vitaanyaga  Bácsalmási Foglalkoztatási Partnerség  LEADER 
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
