|
Bácsalmás mint logisztikai központ
May 15, 2007
Forrás: Zalántai
 A déli országhatár mellett fekvő kisvárosban az elmúlt években több olyan fejlesztés valósult meg, amelyet az itt élők régóta vártak. Januárban határátkelőhely nyílt Bajmok és Szabadka irányába Bácsalmáson. Ezzel felértékelődik Bácsalmás logisztikai szerepköre, és új lehetőségeket nyújthat a gazdasági életben. Zalántai Endre polgármester elmondta, hogy az önkormányzat egyik legfontosabb célja a lakosság megtartása.
A kistérség települései Bácsalmással együtt már évek óta szorgalmazták egy szerbiai nemzetközi határátkelőhely nyitását. A szomszédos Bajmok Bácsalmás testvérvárosa. A határ két oldalán élő embereket sok szál köti egymáshoz, a határnyitással pedig feléledhetnek a Trianon előtti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Szabadka jelentős felvevő piaccal rendelkezik, s ez új lehetőséget nyit a magyar oldalon működő vállalkozásoknak is.
A bácsalmási polgármester büszke rá, hogy a határokon átnyúló együttműködéseket segítő Interreg alapból a kistérség több mint hatszázmillió forintot nyert a határhoz vezető út megépítésére. A munkálatok rövidesen elkezdődnek. A 3,5 tonna teherbírású út elkészülte után - a jelenleg kishatárforgalmat lebonyolító – Bajmok-Bácsalmás közúti teherforgalmi átkelőhely is lehet. A majdani schengeni határforgalom Bácsalmásnak lehetőségeket adhat, hogy a város vezető logisztikai szerepet tölthessen be a térségben.
A város és a hozzá tartozó kistérség a 28 leghátrányosabb helyzetű közé tartozik. A kormány többletforrásokat nyújt a felzárkóztatásra szoruló kistérségeknek, az EU-elvárásoknak megfelelően. Bácsalmás a jánoshalmi kistérséggel együtt az elnyerhető többletforrásokból szociális felzárkóztatási programot indított el. A jelenlegi kormányciklusban a leghátrányosabb kistérségek 120 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Bácsalmás a többletforrásokból szeretne további munkahelyeket teremteni, hogy a település nagyszámú fogyatékkal élő polgárának is legyen kenyérkereseti lehetősége. 2006-ban sikerült egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató ötvenfős üzemet telepíteni a városba pályázati pénzből. A felzárkóztatási célú többletpénzekből alternatív energiával üzemelő hőközpont építését tervezik, hogy csökkentsék az intézmények fenntartási költségeit.
A kistérségben lakók többsége a mezőgazdaságból él, ezért is fontos volna, ha biodízel- vagy bioetanol-üzem épülne. Az önkormányzat tárgyalásokat folytat alternatív energia előállításában és hasznosításában érdekelt befektetőkkel. A város vezetése a súlyos foglalkoztatási gondok javítása érdekében szeretne új befektetőket megnyerni, kedvező feltételek mellett régi ipari telephelyeket tudnak felajánlani nekik. Most éppen a volt Tüzép telephelyét szeretné hasznosítani munkahely-teremtési céllal.
|
