|
Hungarikumok az uniónak
Apr 21, 2004
Forrás: Magyar hírlap
A Kárpát-medence páratlan természeti értékeivel gazdagodik május 1-je után az Európai Unió. Ritka növények, a Lajtán túl sosem élt vagy már kipusztult állatfajok, különleges tájak: Magyarország talán legfontosabb hozománya.
Bugaci nőszőfű, pilisi len, rákosréti vipera, kerecsensólyom, parlagi sas – néhány növény- és állatfaj azok közül, amelyekkel tíz nap múlva bővül az Európai Unió flórája és faunája. Miután Magyarország is az EU tagja lesz.
"Az elmúlt években nagyon sok szó esett arról, mennyi támogatást kapunk Brüsszeltől, mi mindent nyerünk a csatlakozással. A folyamat nem egyirányú. Páratlan természeti értékeink révén mi is gazdagítjuk az uniót" – mondta Haraszthy László, a környezetvédelmi tárca (KVM) természetvédelmi helyettes államtitkára.
Magyarország talán legértékesebb hozományát, élővilágának sokrétűségét, egyediségét különleges természetföldrajzi, éghajlati adottságai teremtették meg. A hegyláncokkal körülvett Kárpát-medencében óceáni, mediterrán és kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek. Több tucat állat- és növényfaj csak itt él a világon.
Az ilyen "természeti hungarikumok" közé tartozik a már említetteken kívül több növénytársulás (például a magyar palka, többféle sziklagyep), elsősorban az Alföldön honos fűfélék, az állatfajok közül pedig főleg lepkék (éjszakai bagolylepkék, sziklaaraszolók) és a rákosi vipera.
Jó néhány olyan faj akad, amely – Magyarország határain túl ugyan, de – kizárólag Kelet-Közép-Európában honos. Ebbe a csoportba főképp a szikesek, a homok- és sztyeppterületek jellegzetes fafajtái (cserjések, bükkösök, tölgyesek) tartoznak, és különféle növények, köztük olyan világritkaságok, mint a zengői NATO-lokátor-ügy miatt ismertté vált bánáti bazsarózsa (a Mecsekben él a teljes állomány 90 százaléka), vagy az erdélyi hérics, a magyar kikerics, a magyar kökörcsin, a magyar nőszirom.
A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyar szervezetének felmérése szerint összesen csaknem száz olyan növényfajt viszünk az unióba, amelynek a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulási helye. De belépésünkkel lesz uniós hal a békafejű és a folyami géb, a kősüllő, a tiszai ingola, válik uniós hüllővé a pannon gyík. A madárfaunát május 1-jétől a kék vércsével, a kerecsensólyommal és a parlagi sassal, az emlősökét pedig a kislábú erdei egérrel, a háromcsíkos egérrel és a pusztai görénnyel bővítjük.
De nemcsak ritka, fokozottan védett fajok, hanem nálunk hétköznapinak számító állatok, növények is sokszor csodálatot váltanak ki a nyugatiak körében. Német vagy holland turisták gyakran megdöbbennek az ott már ritkaságnak számító fehérgólyák vagy búbospacsirták láttán – ismertette tapasztalatait Haraszthy László.
A Kárpát-medence egyedi klímája mellett az ipar és a mezőgazdaság viszonylagos elmaradottsága alapozta meg természeti gazdagságunkat, bár nagy tájátalakítások sajnos nálunk is történtek. A folyószabályozásoknak, a mezőgazdaság és a nehézipar terjeszkedésének egész erdőségek, csodálatos tájak estek áldozatul. És a fogyatkozás az elmúlt évtizedekben sem állt meg.
Két legnagyobb tavunk, a Balaton és a Velencei-tó partját szinte lebetonozták, a budai erdők hosszú ideig csökkentek az újabb és újabb lakónegyedek miatt, s a Szigetköz is pusztul a Duna elterelése óta.
Szerencsére sok helyen nem jutott elég idő és pénz a vízpartok lebetonozására, az erdők, kiirtására, a puszták beszántására. Vagyis az élőhelyek felszámolására. Ezért maradhattak meg természetes állapotukat többé-kevésbé megőrző területek, így a Hortobágy, a Bükk vagy a Dráva mente. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben komoly fellendülést mutat az ökoturizmus. Nemcsak a tévében, hanem kellő türelemmel szabad szemmel is megcsodálhatnak az érdeklődők egy-egy magasban keringő sast vagy a vadászat után hajnalban odújába visszatérő vidrát.
De nemcsak a ritka állat- és növényfajok, hanem egyes hazai tájak is különleges értéknek számítanak. Ezt jelzi, hogy több magyarországi természetvédelmi terület – az aggteleki karszt barlangjai, a Fertő tó kultúrtáj és a Hortobágyi Nemzeti Park vagy a pannonhalmi apátság környezete – része a Világörökségnek. Természetvédelmi szempontból különösen a hortobágyi puszta számít igazi különlegességnek. Ezen a tájon évszázadok múltán is fennmaradt a tradicionális földhasználat, elevenen élnek a pásztorhagyományok, a különféle népi mesterségek. De a Hortobágy kiemelkedő nemzetközi természeti érték egyben. Vándormadarak milliói pihennek meg az itteni tavakon útban távoli vidékek felé.
Az uniós csatlakozással jelentősen bővül a védett területek nagysága. Hamarosan Magyarországon is kijelölik a Natura 2000 európai természetvédelmi hálózatát. Az ország csaknem ötödét magába foglaló területeken enyhébb természetvédelmi előírások lesznek érvényben. Csak bizonyos madárfajok és élőhelyek megóvásáról kell a tulajdonosoknak gondoskodniuk. A legfőbb cél, hogy a legfontosabb élőhelytípusok, vándorlási útvonalak hosszú távon is fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként.
Szilágyi A. János
Még a barlangok is oltalom alá esnek
Megközelítôleg 42 ezer állat- és 2200 magasabb rendû növényfaj él jelenleg Magyarországon. A védett állatfajok száma 482 (közülük 32 fokozottan védett), ez a szám a növényeknél 696 (63). Öt emlôs (hiúz, barnamedve, vadmacska, vidra, farkas), 55 madárfaj (34 ragadozó, 12 bagoly, két daru, feketególya, pelikán, kanalasgém, vörös nyakú lúd, kék csôrû réce) egy-egy hüllô és gerinctelen (parlagi vipera, orvosi pióca és 60 növény (57 orchidea, erdei ciklámen, hóvirág, vetôvirág) tartoznak a veszélyeztetett vadon élô állat- és növényfajok közé. Az összes hazai (több mint 3500 az ismert) barlang is természetvédelmi oltalmat élvez. Magyarország területének valamivel több mint kilenc százaléka védett. A nemzetközi jelentôségû védett vizes természeti területbôl csaknem 150 ezer hektáron 25 van. Tíz nemzeti park mûködik, ezek legfontosabb feladata a gyakran nem egybefüggô védett területek megóvása, bemutatása.
|
